>
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Magic of Darkness
FOR IN DREAMS, WE ENTER A WORLD THAT'S ENTIRELY OUR OWN


Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mondd el a titkod!

Válts gyorsan!

Felhasználónév:


Jelszó:


Latest topics
Vendég

Alexander V. Spark
Szomb. Ápr. 15, 2017 8:59 pm


Gwyneth Moss
Vas. Ápr. 09, 2017 6:40 am


Gwyneth Moss
Vas. Ápr. 09, 2017 6:39 am


Gwyneth Moss
Vas. Ápr. 09, 2017 6:37 am


Gwyneth Moss
Vas. Ápr. 09, 2017 6:37 am


Csoportok
Ki van itt?


Nincs

Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég
A legtöbb felhasználó (44 fő) Szomb. Szept. 24, 2016 4:23 pm-kor volt itt.


Share | 
 

 Kit Svrcina

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet


avatar

Hozzászólások száma :
1
Hírnév :
0

TémanyitásTárgy: Kit Svrcina   Szomb. Szept. 24, 2016 4:38 pm


Katherine Svrcina

Főkarakter
Katherine Svrcina
Csoport
Sajtó
Play by
Lily-Rose Depp
Foglalkozás
Újságíró
Karaktertípus
Keresett
Különleges képesség
Nincs

Belsö leírás
Nem egyszerű a belsőmről írnom, már csak azért se, mert a legigazibb valómat éppen úgy rejtegetem, mint a testem bizonyos részeit. Mégis muszáj, hát essünk neki, lesz belőle, ami lesz.
Csendes vagyok, ha nem kell annak lennem és hangos, amikor csendben kellene maradnom. Nevetek, ha legszívesebben inkább sírnék, de zokogok, amikor vigyorogva akarnék elérni valamit. Maximális ambivalencia és unikális  polgárpukkasztás jellemezne, ha hagynám kibontakozni magamat. Amióta viszont a változás útjára léptem küllemben, azóta elhagytam a személyiségem bizonyos jegyeit. Mindazokat, amiktől önmagamnak érezhettem önnönmagam.
Nyílt szívű, könnyen megbántható valaki vagyok, őszinte akkor, hogyha nem arról van szó. Könnyedén manipulálom a környezetemet, ez tart még életben, ez óv meg attól, hogy szétkapjon a családom. Lehengerlő finomsággal lavírozok el a kellemetlen témákról valamerre másfelé, s hogy közben mit is rejt a lelkem várfala? Az senki másra nem tartozik, csak rám, éppen mint az, hogy mennyire epekedem azért, hogy valakinek egyszer megmutassam igazi valóm. Mindenhogyan.


Pálca

-
Patrónus

-
Erősség
A titoktartási képessége és kaméleon-személyisége.
Gyengeség
A neme és a mugli szerencsejáték.
Dementorok
IDE A KARAKTERED LEGROSSZABB EMLÉKÉT/EMLÉKEIT ÍRJAD
Edevis tükre
IDE ÍRD, HOGY MIT LÁTNA A KARAKTER EDEVIS TÜKRÉBEN
Mumus
FÉL, HOGY SOHA, SENKIT SE TALÁL, AKI ELFOGADNÁ.
Amortentia illata
A frissen meggyújtott gyufa, az elfújt gyertyaláng.

Külsö leírás
Apámra hasonlítottam világ életemben. Az ő markánsra és határozottra metszett állát örököltem, miatta ilyen kiugróak ar arccsontjaim és ha valaki a szemembe néz, akkor is inkább édesapám tekintete mered rá, semmint anyám lélektükrei. Egyetlen dolog van csak a nemi jellegemen kívül - a régin - ami tökéletesen anyámé, s ez a hajszínem. Na jó, még az orrom mondjuk, hogy az övé, hegyességében mindenképp.
Vicces egyébként, hogy az öcsém sokkal inkább nőies, már ami a vonáskészletét illeti. Jellemileg nem veszélyesen az, bár tény, hogy finomabb a viselkedésmódja is, mint az enyém. Hogy is ne volna? Ő abba a testbe született, amilyenben szeretne is élete végéig létezni.
Csondjaim szinte átütik bőrömet, pedig nem vagyok anorexiás. A hormonkezelés a drasztikus fogyásom oka - állítólag - s éppen emiatt nem bánom az alakváltozásomat. Bezzeg anyámtól mennyit hallgatom, hogyha nem eszem, akkor el fognak fogyni a melleim. Bár úgy lenne! De ezt neki mégse mondhatom.
Magasságom ízléstelen - apa szerint - vastag talpú cipőim egy kicsit. Mert egyébként utálom, hogy alacsony vagyok. Egy férfi ne legyen az, ha nőnek született, akkor se. De ez megint csak olyan titok, melyet napvilágra nem hozok.

Születési hely
IDE ÍRD
Származás
ARANYVÉR
Elkötelezettség
SEMLEGES
Születési idő
IDE ÍRD
Családi állapot
MENYASSZONY
Roxforti ház
IDE ÍRD

Elötörténet
- Nem érdekel, hogy milyen lesz, csak vágja le. - adom ki a parancsot a fodrásznak. Szenvedélyesen szeretem a mugli frizuraművészetet, de most nem azért jöttem el egészen idáig, hogy a legújabb trend szerinti hajkoronával állíthassak haza. Beszélni szeretnék, de nem akarom, hogy értsenek. S míg a kaffanó hangvételű, kóbor mondat a hajszobrász anyanyelvén - vagy legalábbis foglalkozási országának maternális nyelvén, a spanyolon - szólal meg, addig a folytatást az én anyatejjel magamba szívott nyelvem, a szerb hozza magával. Mindehhez az, hogy egy percet sem éltem Szerbiában csak hab a tortán. Az enyémen. Másoké nem érdekel.
- Azt hiszik, hogy cikkek után loholok és sztorikat hajhászok. - kezdek mesébe. Látom, hogy nagy szemeket mereszt rám, de nem váltok nyelvet egy igen, azért legyen összefogható megjegyzésnél hosszabb időre. Van ez a szenvedélyem, a kitárulkozás. Tudom én, hogy nem tehetem meg akárhol, ezért is vagyok itt, s beszélek egy spanyol luvnyához, aki nyírja a hajamat. Szerbül. Hiszen annyira nem lehet kicsi a világ, hogy értse is.
- Elég szar vagyok benne, ha engem kérdezel. Sose írtam még egyetlen olyan cikket se, ami kevésbé lenne silány egy köteg wc papírnál. De nem is érdekel az egész. Csak a tér kellett és a távolság, no meg az alibi, amiért nem megyek haza. Nehezen tudtam volna kimagyarázni a dolgot. És egyébként is majdnem meghaltam.
Vérmérgezés. Gáz, mi? Ha a harmincas évek elején lennénk, akkor már rég alulról szagolnám az ibolyát. Hogy miért? Mert úgy döntöttem, hogy megváltoztatom a sorsomat. Mert nem akartam tovább viselni azt a terhet, amit az anyaméhben kaptam a lábaim közé. Mondhattam volna azt is, hogy a nyakamba, de az nem lett volna igaz. A nyakamon levő részeim megfelelőképpen férfiasak ahhoz, hogy viseljem őket. Büszkém, vagy legalább majdnem büszkén. De a vaginám~ - nem kérek elnézést a kifejezésért, úgysem érti. Meg se próbál bólogatni okosan, csak vágja a hajamat, ami engem bőséggel kielégít. És közben kivételesen nem jut eszembe ennek a sikamlós volta. Kielégítés. Ugyan már!
- ~hát szóval a vaginám nem tartozott sosem a büszkeségeim közé. Meg akartam változni, de éppen csak annyira, hogy attól ne törjön ki a harmadik világháború. Magam miatt kellett az egész és nem a világ miatt, ekképpen olyan apróságok, mint egy pár elég deszka mell, s az, hogy még mindig női nevet viselek nem tudnak már elszomorítani.
Kitty. Így szólított anyám születésemtől kezdve. Legféltettebb kincse voltam egészen addig, amíg ki nem derült, hogy az öcsémmel várandós. Akkor abba kellett hagyja a szoptatásomat, s akármilyen régen volt én pontosan emlékszem arra mennyire sértve és mellőzve éreztem magam. Négy éves voltam akkor. Négy év járt nekem a csecsszopásból, ami már önmagában is botrányos, nem tudom miért kellene (de, tudom) csodálkozni azon, hogy a botrányok a vérembe ivódtak. Mondhatni az anyatejjel szívtam magamba. Tehát anyám a hibás.
Majdnem öt voltam, amikor megszületett az öcsém. Csodaszép gyermek olt, belevaló fiú, akire minden ízemben féltékeny voltam az első pillanatoktól kezdve. Magasfokú gyűlöletem okául a testvérféltékenységet rótták fel, de azóta már tudom, hogy nem ez volt a baj. A problémámat az jelentette, hogy fiú. Később az, hogy apám őt szereti jobban nálam. Még később az, hogy ő tud varázsolni és a Roxfortba jár, én pedig szégyenfolt vagyok a családunk arcán. Szegény jó Jack csak rossz tudott (és tud is) lenni a szememben. Ez azóta sem változott, pedig már mindketten kinőttük az iskolát.
Kvibli vagyok, na és? Ettől még el szoktam képzelni, hogy milyen lehetne normális varázslóéletet élni. (Nem, nem boszorkányt, bármennyire is látsszon úgy, hogy az vagyok. Még az vagyok.) Egy nyolchüvelykes, unikornisszőr magvú, cseresznyefa pálcáról álmodom és arról, hogy megnősülök. Természetesen egyik sem valósulhat meg az életemben, de nem olyan fából faragtak, mint aki ne tudná a maga hasznára fordítani a kívánalmait.
Nem vagyok szerelmes belé, de mégsem közömbös. Valami furcsa módon élvezem, hogy körülöttem legyeskedik és bár nem szerepelt az álmaimban az, hogy hazugságokra alapozva esküszöm, most mégis örömmel készülök az esküvőnkre. Mint menyasszony. Egy aranyvérű kvibli, akiről mindenki azt hiszi, hogy ez a legborzasztóbb benne. Hát, mit ne mondjak, a felét se tudják. És nem is tudom, hogy fogják-e valaha.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Kit Svrcina
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Magic of Darkness :: 9 és 3/4-ik vágány :: Beosztási ceremónia :: Készülő karakterek :: Futottak még-
Ugrás: