>
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Magic of Darkness
FOR IN DREAMS, WE ENTER A WORLD THAT'S ENTIRELY OUR OWN


Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mondd el a titkod!

Válts gyorsan!

Felhasználónév:


Jelszó:


Latest topics
Vendég

Alexander V. Spark
Szomb. Ápr. 15, 2017 8:59 pm


Gwyneth Moss
Vas. Ápr. 09, 2017 6:40 am


Gwyneth Moss
Vas. Ápr. 09, 2017 6:39 am


Gwyneth Moss
Vas. Ápr. 09, 2017 6:37 am


Gwyneth Moss
Vas. Ápr. 09, 2017 6:37 am


Csoportok
Ki van itt?


Nincs

Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég
A legtöbb felhasználó (44 fő) Szomb. Szept. 24, 2016 4:23 pm-kor volt itt.


Share | 
 

 Alice Sinclair

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet


avatar

Kor :
17
Hozzászólások száma :
15
Hírnév :
0

TémanyitásTárgy: Alice Sinclair   Vas. Okt. 02, 2016 9:09 pm


Alice Sinclair

Főkarakter
Alice Sinclair
Csoport
Hugrabug
Play by
Ashley Benson
Foglalkozás
Diák
Karaktertípus
Saját
Különleges képesség
Metamorfmágus

Belsö leírás
Egy életvidám, kedves, barátságos lány vagyok, aki szívesen ismerkedik/ismerkedne, de sajnos nem találom még mindig a helyem a mágia világában. Általában félénk vagyok és inkább visszahúzódó, nehezen bízom meg másokban, hiszen mindig csak bántottak sárvérűségem és gyengeségem miatt, így nem lett nagyobb az önbizalmam se. Inkább meghúzódom a háttérben, nem szeretek középpontba kerülni, de nekem jó ez így, addig jó, amíg véget nem érnek itteni éveim és végre ismét haza nem térhetek. Sajnos nem csak az a probléma, hogy nincs mágikus vér a családom többi tagjában, hanem az is, hogy rendkívül ügyetlen vagyok és hát ez… nos, sokszor igazán figyelemfelkeltő. Ha az ember rendszeresen nekimegy valaminek vagy leesik mondjuk a lépcsőn, esetleg olyannak ütközik, akinek nem kéne… előbb-utóbb előveszik. Én tényleg igyekszem ezen változtatni, jobban odafigyelni, de nagyon nem megy, így ha valamit rosszat csinálok, igyekszem olyan hamar rendbehozni a dolgot, amilyen hamar csak lehet. Kerülöm a konfliktusokat, inkább hagyom magam, sem mint visszaszóljak vagy esetleg visszatámadjak, ha valaki engem bánt, de ez lelkileg eléggé megvisel, mégis, akad azért pár barát, akikre számíthatok, akik nem ítélnek el azért, aki vagyok és elfogadnak. Egyébként megbízható személy vagyok, mások titkát soha se árulnám el, így aki a bizalmába fogad, az nem fog csalódni. Én is sokszor bizakodó vagyok, olyanoknak nyílok meg, akiknek nem kéne, így többször égetem meg magam, de talán egyszer én is felnövök és a sarkamra állok, akkor talán az életem is jobb lesz.


Ami nem öl meg, az erősebbé tesz.

Pálca

Galagonyafa, Főnixtoll, 11", mérsékelten rugalmas
Patrónus

Hiúz
Erősség

Metamorf mágia; segítőkészség, kedvesség
Gyengeség

Naívság, ügyetlenség, empatikusság
Dementorok

Az első megaláztatás, ami a Roxfortban érte
Edevis tükre

Erős, határozott önmagát látná, akit többé senki se bánthat, és aki képes megvédeni és segíteni a családját
Mumus

Bántják a családját
Amortentia illata

Gyöngyvirág, rózsa, eső

Külsö leírás
Kislányként még átlagos kinézettel rendelkeztem, de ahogy teltek az évek, úgy váltam egyre angyalibbá. Szőke haj, kék szemek…  Nem vagyok egyébként nagy darab se, testem vékony, talán túlságosan is, de kellemesen nőies, és mivel nem nőttem túl nagyra, így jelenleg 160 cm magas vagyok. Öltözködés tekintetében nem igazán válogathatok, hiszen nem vagyunk gazdagok és bár évekig bátyáim levetett holmijait hordtam, mostanra azért már vannak saját cuccaim is, bár többeket én magam alakítok át, nem véletlenül vagyok jó átváltoztatástanból. Ékszereket nem igazán viselek, nincs nekem ilyesmire pénzem, így a külsőm is nagyjából átlagosnak mondható. Szeretem a színes ruhákat, de soha se vennék fel túl kihívó holmit, egyébként se fordulnak meg utánam úgy igazán a fiúk, és nem is tudom, miként kezelném, ha ez hirtelen megváltozna.

Születési hely
Anglia, Dunster
Származás
Sárvér
Elkötelezettség
Semleges
Születési idő
1984. Oct. 25.
Családi állapot
Egyedülálló
Roxforti ház
Hugrabug

Elötörténet
Én… én tényleg nem tehetek róla, hogy ilyen ügyetlen vagyok, esküszöm, hogy nem direkt csinálnom. Nem élvezem, hogy folyton mindenki csak átnéz rajtam vagy rossz esetben belém rúg párat, azzal, hogy rosszabb már úgyse lehet. Most mit csináljak, ha mindig minden elém kerül, én pedig vagy átesek rajta vagy fellököm, legyen az egy tárgy vagy akár egy ember. Ehhez pedig természetesen még hozzájárul sárvérűségem is, melyet jó páran imádnak felhozni a jelenlétemben, főleg a Mardekár ház tagjai. Ahogy teltek az évek a Roxfortban, ez nem lett jobb, ugyanúgy nehéz az életem itt, a varázslók között és valahogy nem érzem úgy, hogy ide való lennék. Akkor vagyok igazán boldog, amikor otthon lehetek, a normális emberek között, ahol nincs mágia és minden természetes. Az a világ való nekem, az az élet, mégis… a családom akarata szent és sérthetetlen, ők pedig különlegesnek tartanak, és ezért vagyok még mindig itt. Azt akarták, hogy eljöjjek ide, hogy megismerjem a mágiát és tökéletesen elsajátítsam, hogy legyen belőlem valaki, ne kelljen egész életemben szegénységben élnem, de ők nem tudják, hogy milyen nehéz nekem. Szeretnek, mindennél jobban, mégis, miért kényszerítenek arra, hogy itt legyek és csak a szünetekben lehessek velük? Hagyhatnák, hogy én döntsem el azt, hogy mit akarok, hogy én válasszam meg a magam útját és ha én a földeken akarok dolgozni továbbra is velük, akkor hát had csináljam.

Emlékszem, amikor megérkezett a levél, az a nap kitörölhetetlen marad a számomra. Éppen vacsoráztunk, ez nálunk családi szokás és mivel sokan vagyunk, mindig kellemes hangulatban telik ez az éjszaka. Boldog, idilli családban nőttem fel, hiszen a szüleim élnek és még mindig szeretik egymást, ezen kívül pedig van két bátyám, akik mindig vigyáztak egyetlen kishúgukra. Nos, ezért se volt gond a mugli iskolákban az, hogy esetleg béna voltam, ők megvédtek és nem kekeckedtek velem, de itt? Itt egyedül vagyok… A családom felmenői között egyébként egyetlen egy varázsló sincs, fogalmam sincs, hogy én miként lettem ilyen különleges, ahogy azt ők mondják, de a lényeg az, hogy megérkezett a levél és bár nem akartunk hinni neki, mégis bizonyossá vált, hogy mindez nem hazugság, és ettől a naptól kezdve változott meg az életem. Soha se volt sok pénzünk, hiszen egy farmon éltünk, így nehéz volt beszerezni számomra azokat a dolgokat, amik az iskolához kellettek… Elég, ha annyit mondok, hogy sok ruhám a bátyáimtól származik még mindig, bár hála a mágiának, így hatodik évre azért sikerül saját termékeket készítenem, némi átváltoztatástan és máris egy csinos, női darab lesz az agyonhasznált ruhából. Szóval nehezen indult ez az egész, használt dolgokat vettünk és így se tudtunk mindent beszerezni, ami rendesen megnehezítette az iskolakezdést a számomra, de aztán valahogy csak megálltam a helyem, legalább annyira, hogy meg ne bukjak és haza se küldjenek. Soha se voltam egy balhés lány, megpróbáltam meghúzódni a háttérben, de folyton betaláltak, bántottak, megaláztak, de ezt persze otthon soha se árultam el. Nem szerettem volna, ha a szüleim is elszomorodnak azon, amit át kell élnem az iskola falai között, így ők úgy tudják, hogy minden csodálatos, hogy remekül haladnak a tanulmányaim és engem is mindenki szeret, ahogy odahaza. Nem szeretek hazudni nekik, de így egyszerűbb…

Eleinte sokat sírtam, nehezen leltem barátokat, de szerencsére a legjobb házba kerültem, a Hugrabugba. Itt mindenki kedves és megértő, itt biztonságban lehetek, nem úgy, mint a tanórákon vagy a folyosókon. Persze egy ideig használt az, hogy nem mozdultam ki a klubhelyiségből és a szobámból, de ezen muszáj volt változtatnom és bár most már a hatodik évfolyamon tanulok, továbbra se érzem egyszerűnek az életemet. Már valamennyire meg tudom védeni magam, de ha lehet, akkor elkerülöm a konfliktusokat, inkább hagyom, hogy arrébb tegyenek és nem állok neki vitatkozni vagy ellenkezni, mégis mi értelme lenne? Még tovább piszkálnának, így pedig legalább hamar véget ér az egész. Azért vagyok tehát a Roxfortban, hogy tanuljak, de mindig arra vágyom, hogy mikor jön már el a szünet és mehetek haza a családomhoz. A családi vállalkozás egyébként továbbra se túl kedvező, én pedig hiába tanulok, nem tudok segíteni nekik, hiszen otthon nem használhatom az erőmet, még nem, de már csak idők kérdése és végre lesz haszna szenvedéseimnek, végre tényleg tudok majd segíteni nekik, hogy gyorsabban haladjon a munka és több bevétel érje a családot, hiszen a szüleim is már öregek és bár bátyáim sokat segítenek, a telek mégis óriási, konkurencia pedig mindig akad…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

Kor :
35
Hozzászólások száma :
210
Hírnév :
2

TémanyitásTárgy: Re: Alice Sinclair   Hétf. Okt. 03, 2016 3:26 pm

Gratulálunk, elfogadva!


"Felkelsz és az arcodra egy mosolyt festesz, ez is kell a mindennapos jelmezedhez. Milyen szép vagy! Újra játszol, újra élsz, magányodról nem beszélsz, hangok hívnak, visszatérsz; nem szeretsz és nem remélsz... Ugye nem félsz?"
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Alice Sinclair
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Magic of Darkness :: 9 és 3/4-ik vágány :: Beosztási ceremónia :: Elfogadott karakterek :: Hugrabug-
Ugrás: