Leonard Twinter

Történetem egészét nem mesélem el, nem szeretnék senkit sem untatni azzal, hogy hol születtem és mikor, hisz azt olvashattátok. Azonban mégsem ugorhatok át mindent, szóval összefoglalom nektek az elmúlt évemet: Átlagos gyerekkorom volt, mondhatni nem történt semmi különös. A szüleim aranyvérűek, egy nagyon messzire visszavezethető családfával is rendelkezünk, amivel ők szeretnek felvágni. pompában, jólétben nőttem fel, azonban egy dolgot nem kárpótolhat a pénz és azt amire szükségem volt, nem is tudták megvenni nekem.. Szerettem volna kiélvezni a szülői szeretet, de erre nem volt lehetőségem, mindig futottak valahova vagy csak rosszkedvűk volt. A bátyámat persze nagyon szeretik, imádják.. kis mázlista, de nem vagyok irigy, talán ennek így kellett lennie, engem majd szeretni fog más.
Már nagyon vártam, hogy felvegyenek a Roxfortba, amikor megkaptam a levelemet majd kiugrottam a bőrömből. Persze a szüleim nem örültek, nekik ez elvárás volt, egy olyan dolog, ami természetes, majd velük a bajok csak akkor kezdődtek, mikor a kalap a Hugrabug házba osztott be. Mindenképpen azt akarták, hogy Mardekáros legyen, de hát a kalap döntött és a kalap sosem téved. Egyre jobban elszigetelődtek tőlem és nem is foglalkoztak velem, mert szerintük selejtes vagyok.. De én örültem a házamnak, örültem hogy oda kerültem, hisz szerettem a háztársaimat. Minden jól és hibátlanul zajlott addig a nyárig.
Idén nyáron a szüleim elutaztak egy nappal a születésnapom előtt, mondanom sem kell, hogy nem esett valami jól, de hát nyaralni mentek, mert a testvérem nagyon rossz kedvű volt -bezzeg engem nem vittek el-.. egész nap Londonban mászkáltam és csak sétáltam, nem akartam gondolkodni, nem akartam senkivel sem találkozni, főleg nem beszélgetni. Aztán végül este csak hazamentem és azt hittem, hogy egy üres lakás fog várni, de Roland várt megterített asztallal és a kedvenc ételeimmel. Eleinte nem értettem mit akar, mert azt hittem megint ő is csak megbántani akar.. nem volt arra nekem szükségem, kiakartam dobni, de ehelyett mégis vele töltöttem az estét, ittunk, beszélgettünk és minden mást csináltunk. Vacsi után kimentünk a teraszra, nem volt kedvem bent maradni és elkezdtünk hullócsillagokra vadászni, aztán én meg kívántam egyet. -Mit kívántál? - kérdezte meg tőlem, amit persze nem is árultam el neki. Aztán ő fogta magát és megcsókol és teljesen megfagytam, nem tudtam semmit sem mondani, nem tudtam mit kéne tennem.. igen, azt kívántam bár megcsókolna, de nem tudom miért.. Aztán ő lelépett és most meg minden annyira.. más és én nem tudom, hogy mit kéne tennem, hogy kihez forduljak, de Marievel kell beszélnem, szembe lakik velünk, ő a másik legjobb barátom, meg kell keresnem..