>
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Magic of Darkness
FOR IN DREAMS, WE ENTER A WORLD THAT'S ENTIRELY OUR OWN


Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mondd el a titkod!

Válts gyorsan!

Felhasználónév:


Jelszó:


Latest topics
Vendég

Alexander V. Spark
Szomb. Ápr. 15, 2017 8:59 pm


Gwyneth Moss
Vas. Ápr. 09, 2017 6:40 am


Gwyneth Moss
Vas. Ápr. 09, 2017 6:39 am


Gwyneth Moss
Vas. Ápr. 09, 2017 6:37 am


Gwyneth Moss
Vas. Ápr. 09, 2017 6:37 am


Csoportok
Ki van itt?


Nincs

Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég
A legtöbb felhasználó (44 fő) Szomb. Szept. 24, 2016 4:23 pm-kor volt itt.


Share | 
 

 Roland Oliver Moorehead

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet


avatar

Kor :
19
Keresem :
Hozzászólások száma :
25
Hírnév :
0

TémanyitásTárgy: Roland Oliver Moorehead   Pént. Okt. 14, 2016 11:34 pm


Roland Oliver Moorehead

Főkarakter
ROLY POLY
Csoport
MARDEKÁR
Play by
DIEGO BARRUECO
Foglalkozás
TANULÓ
Karaktertípus
KERESETT
Különleges képesség
ANIMÁGUS

Belsö leírás

Zenei aláfestés, hogy közben ne unatkozz: Heaven

Állatnevek, amiket társaitól kapott és azok magyarázata szerint:
Ravasz, mint a róka: Az átverés nagymestere, ha nem tartozol azon kevés személyek közé akiket a szívébe fogadott akkor könnyen az áldozatává válhatsz. Mert akár a róka ő is megbízhatatlan és sosem lehet tudni mi a következő lépése. Mivel megfigyeli mi a többiek gyengesége van elég ideje arra, hogy kitervelje miként jár át az illető eszén. Különben is tudja, hogy a lelki terror sokkal hatásosabb, mintha a tettek mezejére lépne, ami testi sérüléseket okoz pusztán. Tudja, hogy a fizikai fájdalom egyszer csak elmúlik, a lelki viszont jó darabig eltart. Rosszabb esetben örökre. Különben szeret megfigyelni, így nem esik nehezére csendben várni és rámutatni a másik fél gyengéire. Elvégre ő többet mérlegel a kelleténél s, úgy a legjobb döntéseket is hozza. A tanárai szerint kár, hogy ezt a tehetségét elpazarolja butaságokra.
Undok, mint a béka: Leplezetlenül álszent, ha valaki egy kicsivel is jobban teljesít mint ő, hurrogni kezd és mindenkit megszól. Legyen az szellemi vagy fizikai teljesítmény, a vetélytársakat nagyon nehezen viseli el, holott szemmel láthatólag látszik, hogy az ő ráérős teljesítményéhez képest a másik fél akár tényleg megérdemli a dicséretet és elismerést. Ha elismerésről van szó, nem igazán ismeri be ha téved és vesztett. Győzni szeret, ezért mindent megtesz, hogy a győztes helyzetét megnehezítse. Ha valakit kinéz magának azt fél évig biztos, hogy piszkálni fogja, mert így próbál védekezni, úgy hiszi ezzel nem lesz célpont. Néha még a saját barátaival is mogorván viselkedik, akik számára gyakran félreérthető mindez, mert nem tudják eldönteni, hogy melyik szava igaz és melyik nem.
Kellemetlen, mint a patkány: Ha egyszer beférkőzik a légteredbe, legyen szó akár a magánszférádról, onnan tűzzel se tudnád kiűzni őt. Egyszerűen ilyen, mert ragad rád, mint a rágógumi, kaparhatod, de nagy nehezen tudod leszedni a cipőd talpáról. Roland pont ilyen rágógumi típus, akinek különös érzéke van ahhoz, hogy rosszkor legyen rossz vagy esetleg  jó helyen. Ő az aki nem fél megszakítani ha a barátnőddel éppen smárolsz és inkább rá, mint drága barátod szövegére figyelnél. Nem törődik az érzéssel, hogy esetleg pótlék a társaságban és ideje volna lelépni. Elsőként érkezik és utolsóként távozik, ez az ami a fejében lebeg mindvégig.
Okos, mint a bagoly: Hiába próbálja tartani a rossz tanuló színvonalát, sajnos esze az van. Ez annak köszönhető, hogy az órát nem csak zavarni szokta, hanem az érdekesnek és hasznosnak mondható információkat megjegyzi. Legyen szó a legunalmasabb óráról, valami mégis ragad rá, mert képes kiválasztani a felesleges információ közül a legfontosabbat. Ebből táplálkozik, ezt mondja vissza egy csomó halandzsával amit magában kitalál és helyesnek vél. Titokban olvas, de rendszerint lassan, nem mintha nem tudna akár két nap alatt elolvasni egy könyvet, azonban az információnak ad elég időt arra, hogy lerakodjon a memóriájában. Ezért lehetséges az, hogy néha elég furcsa ötletei, beszólásai vannak az élet minden terén, nem csak az iskolai tevékenységekben. Mindenekelőtt azonban szeret jól informált lenni, de ezeket az információkat csak akkor adja tovább ha értelmét látja.
Megfontolt, mint a szürke gém: Nem cselekszik azonnal, időbe telik mire lecsap vagy döntést hoz. Ráérős, gyakran megesett már, hogy az utolsó pillanatban intézett el egy feladatot. De nem törődött azzal, inkább élvezte a sürgetést. Különben ellustul ha nem így tesz, mert az ő ereje valójában ebben rejlik. Ha minden egyes lehetőséget átvesz, körültekint és csak azután hoz döntést. Már ha egyáltalán hoz, mert nem egyszer megesett már, hogy inkább a menekülést választotta tehetetlenségében. Ezt csak és kizárólag végszükség esetén teszi, amikor egyik megoldást sem találta járhatónak. Különben ha valami nagyon komolyat kérdeznek tőle és az illetőt valamennyire becsüli akkor szívét lelkét beleadva magyarázni kezd, csupa természetes dolgokat. Mert ha egyszer belekezd, akkor abba se hagyja, a legtöbb ilyen esetben azonban a végére már csak ő érti miről beszél, a körülötte lévők meg kevésbé.
Hajthatatlan, mint a légy: Tervbe vett valamit, sokan próbálják bebizonyítani, hogy amire vállalkozott az lehetetlen. Nos, számára nincs lehetetlen, csak tehetetlen. Szeret békésen és lehetőleg gond mentesen elintézni dolgokat, amik fontosak neki. Csak neki, nem másnak, mert tudja, hogy az emberek nem egyformák. Butaságnak gondolnak olyasmit amit ő hasznosnak, azért meg se hallja a kritikát. Képtelen odafigyelni mások róla alkotott véleményére, vagy arról, hogy amibe belekezdett az élete legnagyobb hibája lesz. Tudja, hogy az élet hibák és döntések sorozata, amit vagy a saját hasznára vagy maga ellen használja. A lehengerlő nyugalmából is éppen ilyen nehéz kibillenteni őt, mert saját lelki békéjét többre becsülni annál, hogy idegeskedni kezdjen olyasmin ami nem osztana vagy szorozna semmit az életén.
Álszent, mint a kígyó: Ha szüksége van valamire amivel egy illető rendelkezik és neki pont az kell, akkor hízelgéssel megpróbálja megszerezni azt. Ha kell akkor tetteti, hogy azzal a személlyel jóban vannak, barátok, akármilyen információt rábízhat, de ez nem így van. Képes mindenkivel kibeszélni mindenkit, még akkor is ha az egyik személy a másik ember legjobb barátja. Különben így teszi próbára a két fél barátságát, ha észleli a kettejük közti megingást akkor cselekszik és kissé átszínezve visszamondja azt mindkettőjüknek. Élvezi a káoszt, amikor az emberek egymás között vitatkoznak és ő külső szemlélőként jót röhöghet az egészen. Ha esetleg pórul jár és kiderül, hogy egy jó kicsit hazudott? Az se érdekli, mert tudja kevés olyan dolog van amivel árthatnának neki.
Ragaszkodó, mint a kutya: Konzervatív, ha valamit vagy valakit megszokott arról nagyon nehezen mond le. Nem fogadja el, hogy már nem lehet az övé. Ezért sokáig volt egyedül, mert elképzelése szerint így sokkal sebezhetetlenebb, de rájött, hogy ez nem így van és mindenkinek szüksége van egy női vagy férfi személyre az életében akivel bűntársak lehetnek. Máig nehezére esik megnyílni másoknak, de ha látja, hogy az illető az ő embere akkor annak kiönti a szívét lelkét és kiderül, minden rosszban van valami jó. Roland jósága ebben látszik meg, hogyha valamit szeret akkor azért harcol is, legyen szó a világ legjobb barátjáról vagy egy könyvről amit tizedjére olvasna ki ha nem adta kölcsön egy kevésbé pontos személynek, aki nem képes visszaadni a könyvét.

Zenei aláfestés: Dangerous

Mondatok amiket ki kellett volna mondania élete során, de nem tette meg:
- Én valójában szeretlek, de nem tudom, hogy mutassam ki.
- Tévedtem, az én hibám volt.
- Nem akarlak elveszíteni!
- Ne menj, nem akarok egyedül lenni!
- Imádlak anya!
- Fárasztó megjátszani dolgokat, amikről máshogyan gondolkodom.
- TE meg Én igenis egyformák vagyunk!
- Jobb ha erről most hallgatok.
- Nem akarok semmi bajt, csak szóltam, hogy ne légy tudatlan!
- Sosem foglak elfelejteni...

Mondatok amiket nem kellett volna mondania élete során, de megtette:
- Hülye vagy barátom és ezt a körülötted lévők se veszik észre.
- Bárcsak megdögölnél már ma!
- Utállak, hagyj békén!
- Olyan ronda vagy, hogy látni sem bírlak!
- De ugye ettől még barátok vagyunk?
- Tudod kit érdekel a véleményed?!
- Erről az egészről csak és kizárólag te tehetsz!
- Nem tudom megérteni miért jár annyit a szád.
- Téged se a szüleid neveltek fel.
- Hogy lehet valaki ilyen kétbalkezes, mint te?

Tudtad-e, hogy...
...imádja az asztrológiát?
...van egy házi patkánya, akit Paddy-nak (Patrick-nak) hív?
... animágus alakja szintén patkány?
...gyerekkora óta vívni jár?
...Leonard Twinter a szomszédja és titkos barátja?
...féltékenységét úgy mutatja, ki ha az orra hegyével próbál szemeződni, mintsem a körülötte lévő eseményre összpontosítson?
...csak akihez és akkor beszél amikor ő akar?
...titokban elég okos és nem beszél hülyeségeket komoly helyzetekben?
...heteroszexuálisnak mondja magát, holott ő valójában biszexuális?
...nem akar tudomást venni az édesanyja betegségéről?
...mindig azokat hagyja egyedül akikhez tényleg közel áll?


Mindenkinek van valamije, ami elől menekül.

Pálca
12 ÉS ¾ MOGYORÓFAPÁLCA SÁRKÁNYSZÍVIZOMHÚR MAGGAL, KELLEMESEN RUGALMAS
Patrónus
KÉKBEGY
Erősség
HAJTHATATLAN, MEGFONTOLT, OKOS
Gyengeség
NINCS ILYEN A SZÓTÁRAMBAN...
Dementorok
AZ OVÓDÁBAN, AZ EGYIK NÁLA NAGYOBB GYEREK RÁÖNTI A SPENÓTOT ÉS MINDENKI RAJTA RÖHÖG.
Edevis tükre
Ő VAN A TÁRSASÁG KÖZÉPPONTJÁBAN, SZERETIK ÉS HALLGATNAK MINDEN OKOS SZAVÁRA.
Mumus
EGYEDÜL MARAD ÖRÖK ÉLETÉRE ÉS KÖZBEN EGY BARÁTJA SE MARAD.
Amortentia illata
BARACKVIRÁG, MENTA TEA, KÁVÉ, CITROMHÉJ ÉS VANÍLIA

Külsö leírás
Zenei aláfestés: Cake By The Ocean
"A cérna is ott szakad, ahol a legvékonyabb." - avagy öltözködési stílus jellemzői

Ruha viseletét tekintve változatosan öltözködik, a lényeg az, hogy számára kényelmes legyen. Különben ha kell kiöltözik, mert neki az öltöny éppen olyan jól áll az inggel és szövetnadrággal, mint az egyszerű tréning nadrág és kapucnis felső. Általában a ruha színe az ami elárulja milyen kedvében van, ezekből is a sötétebb típusúakat viseli. Például a tengerészkék a kedvenc színe, ezt olyankor viseli amikor nagyon boldog és nem érdekli senki és semmi zaklatása. Teljesen nyugodtan el lehet menni ilyenkor, mert nem rúg bele senkibe se, tényleg. Azonban amikor sötétzöldben van, a háza színeiben akkor kevésbé lehet az a személy olyan szerencsés, mert biztos beleköt az illetőbe. Ilyenkor piszkálódhatnéka van, tehát ha meglátják a sarkon tetőtől talpig zöldben, az egyáltalán nem jó jel. Mert egyáltalán nem fog félni bebizonyítani mennyire megérdemelte a Mardekárba kerülést. Ha esetleg szürke vagy fekete színű ruhadarab van rajta akkor minden bizonytalan. Mert nem lehet tudni milyen kedvében van, még ő sem tudjam ilyenkor. Szinte kiszámíthatatlan és az csak az illetőtől függ, hogy kedves lesz vagy goromba. De általában goromba, kivéve ha nem valami ajándékról van szó. Ez azonban nem érdekli őt ha narancssárga színű felső van rajta, ami hasonlót a róka bundájához, ilyenkor egyértelműen sántikál valamiben és addig ki nem mondja amíg el nem éri a célját. Ha fehér van rajta, ami nagyon ritka akkor igyekszik valamin változtatni, tiszta lapra van szüksége és megesik, hogy ilyenkor történnek a legnagyobb meglepetések. Illetve ha valamilyen csoda folytán rózsaszín színű ruha kerül rá akkor az két dolgot jelent. Először azt, hogy részeg és pirosnak nézheti a szint, vagy akár túl lusta volt varázsolni és a barátnőjével együtt közösen mosták ki a ruhájukat, aminek ez lett a következménye. Különös és semmiképpen sem kell magyarázni, hogy a talárját szereti és nem érzi kínszenvedésnek ha hordania kell. Szóval egész jól érzi magát a ruháiban, csak ne legyen szűk a nadrág amit hord, mert semmi értelmét nem látja megnehezíteni a lépéseit. Cipők terén igyekszik a lehető legkényelmesebbet választani, ami nehéz, tekintve, hogy nagy lábon él és elég ritka az övének megfelelőt találni. De nem érdekli, mert úgy gondolja ez még egyedibbé teszi őt.

"A költő, az orvos és a bolond - belőlük egy csipetnyit mindenki magában hord." - avagy testi adottságok jellemzői

A legszembetűnőbb amit elsőként figyelnek meg mások az az mogyoróbarna írisze. Sokan mondják, hogy a szem a lélek tükre, ez részben nála így is van, mert a barna szeműekre jellemző általában az a határozottság amivel Roland rendelkezik. Tehát nehéz eltántorítani őt egy céltól amit kitűzött maga elé. Okos észjárása a mondás szerint szintén visszavezethető a szemszínéhez, amit egy átlag ember alig tudna megmondani pusztán a szeme színének figyeléséről, mert bármi mást is rejthet ezen szeszin tulajdonosa. Viszont az még jellemző Roland-ra, hogy független és nem enged a százból, amit tud azt kiharcolja magának. Éppen így a kreatív gondolatok sem állnak tőle távol, mert ha akar akkor tényleg valami szépet és maradandót tud alkotni, nem csak rombolni és pusztítani.
Orrának formája se nem hegyes se nem törpe, hanem a kettő között van. Mondhatni pont megfelelő, hogy azt mondhassuk róla kellőképpen kíváncsi típus és nem riad el a szokásos dolgoktól sem. Az ő orra az úgynevezett "északi orr" típusba sorolható. Ez annyit tesz, hogy tulajdonosa - Roland esetében - túl sokat beszél, mondhatni pletykál és olyasmit talál ki egy személyről ami kevésbé a dicséretére szól hanem éppen ellene. Ha látja, hogy sikerült valakiket ebből a pletykálódásból összeugrasztania akkor természetesen feltöltődik, mert ez az ami életi őt. Mondhatni energia vámpírrá válik, mert a káoszból táplálkozik és élvezi amit sikerült okoznia. Amivel rajta lehetne segíteni az a szimpátia s, talán némi jó akarat az irányába, mert valójában arra van szüksége, hogy megmutassák neki igenis fontos része a  társas életnek és szemlélje emberi módon a történéseket.
Ajkai egyszerre szélesek és vastagok, ami annyit tesz, hogy ha kell képes kinyitni őket s, piszkosabbnál piszkosabb dolgokat ejt ki azon. Amúgy tényleg nagyszájú, de keveset káromkodik mások előtt. Inkább magában. Szájtípusáról például megtudhatjuk, hogy mennyire mostnak élő típus, aki csak azért harcol ami ma történik és keveset gondol a holnapra. Merész, azt vallja, hogy semmi értelme várni ha úgy akarná akkor képes lenne egy vadidegent is leszólítani az utcán, mert nincs türelme várni az igazira. Szabad szellemű, nagyon nehezen köt az ilyen ajkú személy komoly kapcsolatot másokkal, csak úgy mint jelen esetben Roland is.
Neki úgynevezett négyszögletű arca van, ez annyit jelent, hogy a csodálatraméltó homloka és arca széles, míg az álla kicsi és hegyes. Mondhatni észrevehetetlen az álla, na jó nem. Ehhez az arcformához tulajdonképpen Roland lázadó természete vezethető vissza, mindamellett hogy hatalmas fantáziavilága és kitűnő memóriája van. Ha esetleg valamit kivitelezni kéne abban kevésbé tehetséges, mert kitartása meglankadhat akkor ha nem ösztönzi magát valamivel. Például humorával, ami lehet, hogy szellemes és szórakoztató, de ugyanakkor nagyon szarkasztikus tud lenni, amit nem mindenki értékel.
Sima rövid barna haja van amely, néha égnek álló néha meg lapos, ez szintén kedvtől függ. Ha hátra simítja akkor egyfajta megbízhatóságot, simulékony környezetet akar kialakítani maga körül. Valami okosat és hasznosat szándékozik tenni társaival és tanáraival szemben. Ilyenkor normális, nem feszeng a bőrében és mást sem akar kellemetlen helyzetbe sodorni. Ez akkor nem mondható el amikor az ég fele nyújtózkodó hajtincseit villogtatja a kívülállók felé. Szó szerint valami hajmeresztő dologra készül és menősködik. Így próbál kitűnni a tömegből, mert azt akarja, hogy észre vegyék.
Testalkatát tekintve szerintem maradjunk annyiban, hogy se a kövér se a soványak közé nem tartozik. Vívni jár gyerekkora óta, talán elmondhatjuk ennek tudatában, ha kell akkor ő ügyel az alkatára. Bár sosem méretkezik, ezért nincs tisztában azzal mennyit nyom alatta a mérleg, legutóbb negyvenöt kiló volt, de annak már jó pár éve. Most meg szemmel láthatóan nem egy csontkollekció. Hogy milyen magassággal áldotta őt meg az ég? Talán gomba módjára megnőtt, mint az elődei és társai felé magasodik, de pontos magasságát sem tudja tisztán. Lényeg, hogy a legtöbb személyre le kell néznie azoknak meg fel kell néznie rá vagy ritka eset ha valakit le tud fejelni ha éppen szükséges és nem jut eszébe jobb ötlet ennél a mozdulatnál. De amúgy nem, verekedni egy évben kétszer szokott, többször nem, mert inkább menekül a baj elől. Különben a hiedelem szerint az ilyen szép szál személyek egy isten leszármazottai és gyakran félisteneknek tisztelték őket. Mert kimagasodnak a tömegből és egyfajta fensőbbséget tükröznek mások felé. Ez sikerül Roland-nak is? Ez egy nagyszerű kérdés.
Szóval igen, ennyi mindent lehet tudni akkor ha jó alaposan megfigyelünk egy tipikus Roland alkatot.

"A szád mosolyog. És a szíved?" - avagy mimikák jellemzői

Sok olyan tényező van amit megfigyelhetsz rajta, az arcán és a gesztikulálásain. Például ha féltékenységről van szó akkor az orra hegyével próbál szemeződni, mintsem a körülötte lévő eseményre összpontosítson, ezzel is kifejezve mennyire igyekszik másra koncentrálni. Ravazdiságát hamar fel lehet ismerni ha enyhe félmosoly és felvont szemöldök kíséri a mondatait, mert gondolatban bizony tervez valamit, amit nem árul el. Minek árulja el? Nem biztos, hogy a vele szembe lévő megérti őt, egyből. Hazugságon akkor lehet kapni ha a bal karját súrolgatja, mintha éppen azt szeretné kifejezni mennyire sajnálja az esetet, holott dehogy. Ezt azonban csak az édesanyja tudja róla, más nem, tehát az emberek nagy része úgy hiszi akkor hazudik ha a szemével a föld bal sarkába néz, de ez koránt sem sincs így. Ez olyankor történik ha valakinek az érzéseiről kellene beszélnie, azonban nem tud, mert történetesen valamiféle csoda folytán szerelem van a dologban. A kezeivel akkor kezd el hadonászni ha élvezettel magyaráz a vele szembe álló személynek, ilyenkor látja, hogy az illetőt nagyon érdekli az amit ő mond és nem sajnál időt pazarolni a hallgató személyre. Szemöldökeit nagyon ritkán vonja össze, mert nála ez történetesen az érthetetlenséget jelképezi. Például nem érti milyen nyelven beszél valaki, mert nem közös nyelvet beszélnek az biztos, ilyen például a számok sokasága, amit éppen, hogy megért, de nem válik a mesterévé. Vállait imádja vonogatni, ilyenkor azt próbálja üzenni társai felé, hogy ő gondtalan életet igyekszik élni és nem érdekli más ügyes bajos dolga, sőt mi több ha megteheti akkor még inkább ront a helyzeten. Hümmögni akármelyik pillanatban hümmög ha kell, mert így fejezi ki valami vagy valaki iránt a nem tetszését. Ellenkező esetben a tetszését de annak a hümmögésnek nagyon hangsúlyosnak és hosszúnak kell lenni, mert a rövid egyértelműen az utálkozás jele, nála.

"Az ember kívül hordja a felsőbbségét, az állat belül." - avagy animágus alak jellemzője

Kevés olyan személy van aki tudja, hogy Roland animágus. Ebből kifolyólag egyértelműen bejegyzetlen animágus, bár gondolt arra, hogy tanárt fogad, mégsem tett így. Azt mondják mindenki olyan animágus alakot ölt fel, amilyen állathoz leginkább hasonlít a természete. Hogy Roland tényleg patkány mód viselkedik? Talán, kit érdekel most ez? Szóval ha átalakul patkánnyá, akkor jellegzetesen inkább egy roxforti diák házi kedvencére hasonlít, mintsem a csatorna patkányra, aki gondozatlan és ronda, de legfőképpen bűzlik mert mindenfélébe belemászik. Nos az ő alakja ennek az ellentéte, ahhoz képest, hogy egy négylábúról van szó gondozott külsővel rendelkezik, mint az összes többi kísérletpatkány a medimágusok és mugli doktorok asztalán. Különben a teljes mása saját házi patkányának, annyi különbséggel, hogy míg Paddy-nak jobb lábán van hófehér szőr rész, addig neki nincs, helyette a balon van. Meg kell említeni, hogy ez az alak igen hasznos a számára, mert akárhová befér és nem igen szorul be. Ha észre veszik és agyon szeretnék csapni nem fél elszaladni, mert még ebben a szerencsétlen alakban is az életet tartja fontosnak és a testi biztonságot. Szóval ha lehet, akkor inkább patkány módjára sprintel, mintsem mérgezett egér módjára álljon és várja, hogy agyon csapják valamivel.  

Születési hely
LONDINIUM
Származás
ARANYVÉR
Elkötelezettség
SEMLEGES
Születési idő
MITÉRDEKELÉV?. 05. 15.
Családi állapot
NŐTLEN
Roxforti ház
MARDEKÁR

Elötörténet
Zenei aláfestés: Jungle
"Hogy öreg volt-e? Amikor meggyújtották a gyertyákat a születésnapi tortáján, hat ember hőgutát kapott." - Fred Allen

Kedves Benshan Zhang!

Azt merted kérni, hogy meséljek a gyerekkoromról, mert te már megtetted és kíváncsi vagy. Nem csoda, szinte akaratlanul vonzom az ilyen személyiségű embereket, mint te. De ezzel semmi baj sincs. Kellett egy keleti levelezőtárs, mert bármilyen hihetetlen érdekel a kultúrád. Most persze kezdjek bele a gyerekkoromba, nem igaz? Így is alig értheted meg miket rizsálok itt neked és most nem a rizsre gondolok. Tudom, hogy nem a sablonos szövegre vágysz, hogy ezen év ezen hónapjában és napjában születtem. Maradjunk annyiban, hogy egyidős vagyok veled és tényleg  17, nem pedig egy 10 éves aki igyekszik idősebbnek mutatkozni. Úgyis észre vennéd a görbe betűket, amik kevésbé olyan határozottak, mint amilyenek az enyémek.
Tehát akkor megszülettem én is, egy tavaszi napon ami az én esetemben májusra esett, csak úgy mint neked, csak a nap különbözik, meg az időjárás. Anya szerint borús volt az idő, esett is, mert olyan keserű dolog történt az életükben. Megszülettem én. Apa jegyzetei meg teljesen másról árulkodnak, az ő szemszöge szerint javában sütött a nap, amikor én legelőször elrikácsoltam magam. Lényegében gondolom ez lényegtelen, mert mit számít az időjárás? Csak próbáltam valami szépet mondani ezzel a nappal, ahogy te is tetted a születésed napjával. Az én nagyszüleim azonban nem voltak jelen, egyik sem. Túl elfoglaltak voltak, ahogy az elmúlt tizenhét évben mindig, amikor rólam volt szó.
Veled ellentétben nekem nincsenek kellemes emlékeim. Csak azt tudom, hogy amíg kicsi voltam mindig piszkáltak a nagyok. A célpontjuk voltam, mert nekem nem volt ott a nagytestvérem, hogy példát mutasson és megvédjen. Másnak viszont igen és ha visszaakartam ütni, akkor nem csak a kistestvérrel hanem a naggyal is szembe kellett néznem. Ennek egyszer az lett a következménye, hogy ebédszünetben az egyik ilyen nagytesó rám öntötte az amúgy akkoriban még totál tápláló spenótot. Szerettem. Most már azt se eszem meg. De ez nem lényeges. Szóval zöld pacás lettem, mindenki engem nézett és röhögött az ujjaikkal mutogatva rám. Mérges voltam? Nem, dühös. Mérhetetlenül dühös. Azt kívántam bár mindegyik neki vágódna a falnak. Hadd szenvedjenek egy kicsit. Szenvedtek...
Utálom azt a történést az életemben, szóval ne haragudj, de nem beszélek arról az esetről többet. Tudom, hogy varázsló vagy és nálatok is fura dolog ez a mágia, pláne az első megjelenése. Tehát térjünk a lényegre... Nem mondtad, hogy milyenek a felmenőid! Most lehetnék nagyon szemét és nem beszélnék én sem erről, de kit érdekel alapon felvállalom a családfám. Hazugság volna azt mondani, hogy félvér vagyok ugye, ha egyáltalán nem vagyok az? Lefogadom te ettől félsz, hogy elítéllek emiatt. De ne aggódj, engem aztán pláne nem érdekel, hogy milyen a véred, ha úgy tartja kedvem én teszek egy kiruccanást a varázslatos Keletre s, addig piszkállak amíg könyörögni nem fogsz azért, hogy tűnjek haza! Jó vicceltem. Nem vagyok hajlandó megkeresni téged. Nincs időm.
Különben van egy húgom. Höh az első dolog amiben különbözünk! Nem akarsz cserélni? Már 15 éves és Sarah-nak hívják, nincs vele sok baj csak pusztán annyi, hogy apámra emlékeztet. Az öcséd biztos örülne nekem, megtanítanám vívni és ha újra találkoznátok meg se ismernéd. A saját képemre formálnám, kioktatnám az élet ügyes-bajos dolgairól és ... Kár, hogy még csak egy csecsemő, aki csak makogni tud és végtelenségig "bőgni". De sebaj, egyszer csak megnő nem? Egyáltalán örülsz neki? Különben még mindig emlékszem amikor oviban az volt a feladat, hogy rajzoljuk le a testvérünket. Akkor még nem volt megszületve a húgom, de tudtam, testvérem fog születni és lerajzoltam. Mai napig megvan a rajzom, azonban nem mutogatom olyan büszkén mint hat vagy hét évesen. Semmi értelme. Mégis az a rajz az ami az egyik legkedvesebb emlékemhez köthető. Ezért, ha nagyon magányosnak érzem magam mindig nézegetem. Tudod a remény jele, hogy sokáig úgysem leszek egyedül, mert valaki rendszerint mindig megzavar.
Érdekelt, hogy vannak-e barátaid. Olyan sok nevet felsoroltál, hogy alig tudtalak követni. Nekem nincs ilyen hosszú listám, mert gyerekkoromban, mint olvashattad nem igazán voltak barátaim. Egyet kivéve. Talán a szomszéd srác iránt éreztem valami rokonszenvet, egyfajta felismerést, hogyha akarnék mennyire tudnék rá hasonlítani. De nem, makacs vagyok ő kevésbé és az egyetlen ami megkülönböztet minket az az, hogy neki van szíve, nekem meg nincs. Ne félj amikor a szöveget értelmezed, nem tépték ki a helyéből vagy ilyesmi, egyszerűen olyan érzéketlen vagyok, mint a kő. Sokan mondták már, de kevesen hiszik el, hogy tényleg így van. Amúgy Leonard-nak hívják, ami annyit tesz, hogy erős, mint az oroszlán. De ha közelről meglátod és jobban megismered talán a jámborabbik fajta oroszlánnak neveznéd őt. Ki tudja?
Azt hiszem jobb ha most abba hagyom az írást. Tudom, hogy imádsz olvasni, de én meg kezdem azt érezni az egocentrikus hajlamom hamarosan megmutatkozik ha tovább írok. Szóval inkább nem rizsálok tovább, majd legközelebb. Addig is nyugodtan átkozódj és ne feledd, csak okosan.

Kevesebb tisztelettel, de annál nagyobb örömmel: Roland.

Zenei aláfestés: House of Memories
"Mostanában fárasztanak a fiatalok, mindig olyan szörnyen őszinték." - Anthony Ryan

Drága Liliya Lavrova!

Emlékszem arra a pillanatra amikor megismerkedtünk, olyan sok mindent ígértél, hogy nap, mint nap írni fogsz de aztán a napokból hetek, a hetekből meg hónapok lettek. Tudom, hogy nagyrészt ennek csak én lehetek a hibás. Mindig megkésve válaszolok, ahogyan ez most is van. De ne hidd, hogy bocsánatkérés miatt pazarlom a drága idődet .Csak kíváncsi vagyok. Legutóbb ha jól értettem Zivon-tól, és nem azt akarta mondani, hogy leestél egy fáról, hanem úgy határoztál követed az álmaidat. Nekem is vannak álmaim, nem is egy. De most nem erről akarok írni, hanem a legutóbbi kérdésedre szeretnék válaszolni. Hogyan találtam rá Spenótra?
Nagyon egyszerűen. Ez egész ott kezdődött, hogy megkaptam a roxforti értesítőmet amit büszkén dörgöltem a húgom orra alá, én mennyire megnőttem, neki meg otthon kell maradnia. De nem is ez a lényeg, hanem a levél tartalma. Tudod minden fel van tüntetve benne, hogy egy normális boszorkánynak és varázslónak mire van szüksége az iskola kezdéshez. Könyvek, pergamen, toll, tinta és jó néhány cipelni való amitől csak nehezebb lett a csomagom. Mivel addig szinte feleslegesnek gondolták a szüleim a baglyot úgy érezték csak akkor érdemes venni egyet, ha az egyik gyerek, történetesen én elkezdem az iskolát.  A nagyszüleimről ugyanis jobb nem beszélni. Távol laknak tőlünk és alig van idejük ránk. Ezért se vagyok hozzájuk szokva, mintha vadidegenek lennénk.
Szóval el kellett mennünk megvenni az iskoláztatásomhoz szükséges dolgokat, pont a kisállat kereskedés előtt mentünk el, amikor a kirakatban megláttam őt. Egy barna tollú kevésbé barátságos kinézetű bagolyt kell elképzelned, akinek nagy kémlelő szemei voltak. Egyből berohantam és kértem anyát, hogy vegye meg nekem őt, helyette azonban valami undorító mód fehér tollú és barátságos kinézetűt akart, egy hóbaglyot. De én toporzékoltam, az eladó meg szóhoz sem tudott jutni a viselkedésem láttán. Biztos azt gondolhatta, hogy még egy elkényeztetett aranyvérű gyerekről van szó, akit még a húga se tud jobb belátásra téríteni. Mindent bevetettek, ígértek ami az eszükbe jutott, de nekem az a bagoly kellett akit legelőször megláttam és némi szimpátiát véltem felfedezni benne és bennem. Nagy nehezen ugyan, de megvették és ő lett Spenót. A történetet viszont nem szeretném elmondani, ami ihlette drága baglyom nevét.
Talán Zivon mesélte, hogy amikor legelőször meglátott egy patkányra hasonlított, aki nem fér a bőrében, elvan, zajoskodik és nem hagy másokat aludni a vonaton. De én meg azt vettem észre, hogy ő mennyire szeret szunyókálni. Otthon is olyan? Ezt te tudod a legjobban, hiszen a nővére vagy. Bár azt észre vettem, hogy vannak titkaitok egymás előtt. Nekem nincs mit rejtegetnem a húgom elől, majdnem mindenről tud ami velem kapcsolatos, ha nem pont tőlem, akkor mástól. Bizonyára van, hogy elszörnyülködik és azt mondaná, ezt nem az én bátyám tette, de ismer már, tudja mire vagyok képes. A bagoly meg csak a kezdet volt, elsősként rengeteg hülyeséget műveltem. Mindezt csak azért, mert szórakoztatni akartam a többieket, hogy lássák nem pusztíthatnak el, hanem én teszem ezt velük, ha szembe szegülnek az elveimnek. Már óvoda óta volt bennem valami, elítéltem ha elítélnek engem a furcsaságaim miatt és ez nagyrészt a gonoszkás viselkedésemhez volt köthető. Csintalan gyerek voltam. Nem mintha most nem lennék az, de megváltoztam. Vagy inkább fejlődtem. Mardekárosnak lenni kihívás amit én boldogan fogadok el. A Teszlek Süveg már akkor tudta, hogy csakis oda kerülhetek, mert hiába az okoskodás, ha utálok magolni, tanulni és nem is vagyok olyan bátor, amilyen bátornak lennem kéne, a szívem meg egyáltalán nem tiszta, hogy túlságosan kedves legyek.
Egy idő után mindenkinek bele kéne fáradnia abba a sok kedvességbe. Egyáltalán honnan származik annyi türelem ehhez az érzéshez? Elviselhetetlen. Tudom, hogy téged ez nem érdekel, hogy hányszor kellett büntetőmunkát végeznem és mennyire nem tanultam a dologból. A szidalom semmit sem ért, inkább inspirált, hogy jobb legyek a rendbontásban. Ne kapjanak el meg ilyenek. Az egyetlen ami még a szabadidőmben is szórakoztat az a vívás. Lenyugtat, ilyenkor kevesebb embert van kedvem piszkálni, mert nem feszengek a bőrömben. S, bár tudom, hogy minek készülsz, nem zavar a gondolat miféle dolgokat osztok meg veled. Fő a bizalom, ugye? Mintha valami beteg volnék, akinek a te tanácsaidra van szüksége. Te meg csak hallgatsz, jegyzetelsz és megállapítod a lelki problémát. Ezt teszi egy pszichomókus nem? Különben tudom mi a gondom, nem kell leírnod a következő leveledben és nem akarok megváltozni még a te kedvedért sem.
Szeretlek, mert olyan vagy, mintha a nővérem lennél akinek a babusgatásáért vágyakozom, de szerintem ezt se Zivon, se Hilda sem pedig Sarah nem venné jó néven. Te meg legfőképpen nem. Tudom, hogy igyekszel megtartani mindenkitől a tisztes távolságot. Igen, most biztos kíváncsi vagy ki a fene az a Hilda… Őszintén szólva fogalmam sincs. Az egész úgy kezdődött, hogy megláttam őt a klubhelyiségben kacarászni az újonnan szerzett barátnőivel. Már akkor se voltam törpe növésű, jól láttam, hogy az én irányomba figyelnek. Biztosan fogadtak, hogy melyikük képes odajönni hozzám és szemrebbenés nélkül beszélgetni. Mintha félnének a kicsivel magasabb fiúktól vagy nem tudom. Lényegtelen. Az biztos, hogy Hilda-nak volt elég vér az ereiben, hogy odajöjjön hozzám. Beszélgettünk. De akkor még nem kezdődött el semmi sem köztünk az enyhe barátságfélén kívül. Ki nem állhatom a barátnőit, mindig a legrosszabbkor jelennek meg és húzzák őt el tőlem lehetőleg jó messzire.
Harcias típus, nem csak a nevének jelentése miatt mondom ezt, hanem azért mert tényleg olyan, mint aki nyomban megfolyt téged egy kanál vízben ha nem teszed azt amit mond. Simulékony amúgy, jól forog a nyelve ha beszédről vagy csókolózásról van szó, akkor meg ne is említsem meg milyen ha a határait vagy a tulajdonát védi. Nagy kár viszont, hogy engem szintén a tulajdonának tekint. Egyszer nem ültem mellette bájitaltan órán és azóta is fortyog ha mással lát, legyen az illető lány vagy fiú. Érted, én meg tudom érteni, hogy a csajokra féltékeny… Na de a barátaimra! Szerinted kezdjek el én is jelenetet rendezni amikor magamra hagy? Esetleg kérjem meg a kezét, hogy befogja örökre?
Nem tudom, hogy szerelmes vagyok belé, úgy értem kizárólagosan csak belé és senki másba. Ezt a dolgot meg nem tudom megjátszani, mert nem is biztos, hogy szerelmes vagyok valakibe, hiszen a szerelem komplikált dolog. Én meg alig értek a szeretethez, nemhogy a szerelemhez. Na de inkább hagylak és nem untatlak a sulis történeteimmel. Semmi érdekes nincs benne, csak az derül ki milyen unalmas életem volt eddig.

Légy jó és ne feledd, hogy milliószor ölellek! Roland

Zenei aláfestés: I'm Only Joking
"Az iskolai konfliktusokban mindig az húzza a rövidebbet, aki más, mint a többi." - Jeanette Winterson

(Kevésbé) Tisztelt Roland Moorehead!

Nem tudom mi az amit írhatnék neked, hisz úgyis ismersz. Tudod a hazugságaim mögött rejlő igazságot, nem félsz tőlem, mert hiszed, hogy nincs mitől. Nem tudok ártani neked, mert téged szeretlek a legjobban, de elveszem tőled mindazt amit szeretsz. Ilyenek a barátok nem? Megvédjük egymást minden marhaságtól ami káros lehet. Azt hittem megbeszéltük, hogy nem mászol bele más srác szájába, még akkor is ha éppen születésnapja van és nem tudod mit adhatnál még neki. El tudtam nézni, hogy figyeled a házukat és lesben állsz, mint egy kígyó ami akármelyik pillanatban lecsaphat s, szétszórhatja a mérgét. Na de belopózni a házukba, ráadásul patkányként és a frászt hozni Leo szerencsétlen bátyára. Amikor tudod, hogy az a nyomoronc a patkánytól fél a legjobban! De hát nem a te hibád, hogy ezzé tudsz válni. Neki is megmondtad, hogy Paddy kedves és nem direkt osont át pont az ő és társai szobájába. Tudom. Direkt te engedted őt oda be, pusztán kedvtelésből, mert kifogytál az olyan személyekből akiket megtréfálhatnál és végső elkeseredésedben a saját társaidat választottad. Azt hiszed nem látok át a szitán, amit elém tettél?
Ha nem teszed ezt meg, nem jössz rá milyen gyáva valójában az a fiú és talán nem illannak el otthonról csak úgy másnap. Rögtön a kis akciód után. Hogy csak a srác nyitott ablakán tudtál bemászni a házba, azt elhiszem. Annak a háznak az ajtaja sosincs nyitva felejtve! Mintha ki akarnák onnan zárni az egész világot és csak ők léteznének a saját töretlen elveikkel. Pont olyanok, mint amilyenné te fogsz válni ha ezen az úton haladsz előre. Valóban. Elképzeltek téged olyannak. Hiszen nem teszel mást elrejtőzöl a valós világ elől és csak a saját gondolkodásmódodat tartod helyesnek másoké helyett. Mintha olyan tökéletes volnál, pedig nem. Én tudom, hogy nem vagy az! Érzem, látom a szemeidben amikor a tükörbe nézel és valahányszor az egyik álarcod próbálod felvenni. Nagyon sokra mész vele, mondhatom.
Mondd csak vannak neked még barátaid? Úgy értem igaz barátok? Ha van miért menekülsz előlük? Ha nincs, miért nem szerzel? Komolyan fejfájást kapok tőled! Csak tudnám mi értelme van ennek az egésznek. Szörnyű vagy. Bár mondjuk azt csodálom, hogy nem kérdezte meg miként jutottál be a házukba. Biztos a nagy varázstudományodban hitt, hogy az eszed kijárta és megtanultál valamilyen zártajtónyitó varázslatot. Pedig ha csak ilyen egyszerű elképzelésed lett volna akkor is. De nem! Neked akkor is bonyolítani kellett a helyzetet és a rég nem használt kéményen keresztül valahogy leereszkedni. Leereszkedni? Oh nem, szerintem az óriási pofára esés volt, azonban nézőpont kérdése. A lényeg, hogy még élsz és kész.
Bár visszagondolva biztos akkor verted be a fejed és a meglepetés főzésen kívül azért csókoltad meg a teraszon Leo-t. Másra nem tudok gondolni. Vagy akarod, hogy igen? Hogy a szemedbe mondjam mit gondolok… RÓLAD? Azt, hogy tényleg egy patkány vagy! Igazából szegény Spenótot sajnálom, mert ő közvetíti a sok hülyeséget amit te fogsz majd írni nekem. Már ha képes leszel visszaírni akármit is, pont nekem. De teszek róla, hogy visszaírj, ennyit érdemlek, mert, pazarlom rád a drága és értékes pergamennem! Szóval te is így fogsz tenni, ha jót akarsz…
Különben ha már itt tartunk, elmondanád mi értelme van Hilda idegzetével játszadoznod? Tényleg egy olyan hárpiát akarsz magad mellé, mint ő? Valóban ilyen a női ideálod? Papucsférj akarsz lenni? Hát normális vagy? Akkor inkább felvállalom helyetted, hogy nem csak kizárólagosan a lányok hátsóját figyeled! Bár hagyjuk, jó? Nincs kedvem marhaságot írni, nem is fogok ha legalább annyit ígérsz, hogy többé nem hívod el feleslegesen Leo barátodat találkára, ha képtelen vagy elmenni az állítólagos nőd szeretetétvágya miatt. Szóval ja, most azt kértem tőled, hogy maradj veszteg és nézz szembe a hülyeségeiddel a tananyag mellett. Ízéke, míg el nem felejtem! Menj haza Heloise-hez és Sarah-hoz! Nem vicces amit velük leművelsz.

Fogadd meg a szavam, üdvözlettel: AZ ŐSZINTE ELMÉD, TE RETEK!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://lysandercollins.tumblr.com/


avatar

Keresem :
Nobody
Hozzászólások száma :
41
Hírnév :
0

TémanyitásTárgy: Re: Roland Oliver Moorehead   Vas. Okt. 23, 2016 3:39 pm

Gratulálunk, elfogadva!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Roland Oliver Moorehead
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Oliver & Vanellope

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Magic of Darkness :: 9 és 3/4-ik vágány :: Beosztási ceremónia :: Elfogadott karakterek :: Mardekár-
Ugrás: