Emmy North

Emeraude egy négy gyermekes család legidősebb csemetéje. A szülei – bár nem a legnagyobb hírűek közül valók – aranyvérűek, s ahogyan felmenőik is ők is büszkén támogatják a Sötét Nagyúr munkálkodását. Emmi ezek között az eszmék között nőtt fel ikerhúgával együtt, akivel bár külsőre megszólalásig hasonlítanak, belsőre olyan eltérőek, minta kutya meg a macska. Emeraude nem éppen a hűségéről híresült el. Köztudott, hogy bár a végletekig kiállna családja és szerettei mellett, senki életét nem tartja többre a sajátjánál, és gyakran él azzal a saját maga által kitalált mottóval, hogy „inkább ti vesszetek, mint én”.

Már egészen kislány korában megmutatkozott vele született kegyetlensége, és az, hogy mennyire élvezi, milyen szinten szórakoztatja mások fájdalma. Az apja rögtön szárnyai alá vette és tanítgatni kezdte, remélte, hogy elsőszülött lánya átveszi majd a helyét a Nagyúr seregében. Emmi szívesen vette az akadályokat, tanulta a különböző sötét varázslatokat, és nem riadt meg önmagától, ám amíg ő egyre közelebb került apjához, a húga úgy távolodott el tőle. Aliceből ugyanis hiányzott minden gonoszság, minden kegyetlenség. A légynek sem tudott volna ártani, s ez gyengévé tette őt Emmi szemében.

Tizenegy évesen, mikor megkapták a leveleiket a Roxfortból, a család nagy ünnepséget szervezett nekik. Akkor már mindkét kisebbik testvérük megszületett, s míg Rory minden nap Emmi nyomában lépdelt, s próbálta eltanulni nővérétől a kegyetlenkedés minden lépését, addig Mona inkább megbújt a sarokban, s csendesen figyelte az eseményeket.

És még abban az évben a Mardekár ház gazdagodott egy diákkal Emmi személyében. Az iskola kifejezetten jól ment neki, az osztálytársai szerették karizmatikus viselkedése miatt, a fiúk pedig döglöttek érte kihívó, már akkor is nőies öltözködése révén. Tizennégy volt, amikor a szülei közölték vele, hogy amint betölti a tizenhetet hozzá kell mennie egy szintúgy Mardekáros, és hozzá hasonlóan aranyvérű fiúhoz, kinek családja a Nagyúr kegyeit élvezheti; Daarius Fitzpatrickhez. Emmi, bár őrjöngeni és hisztizni akart tudta, hogy példát kell mutatnia a testvéreinek, és büszkén kell viselnie, hogy az a megtiszteltetés érte, hogy egy aranyvérű család őt választotta kisebbik fia menyasszonyának. Daarius és ő már megismerkedésük napjától kezdve szimpatizáltak egymással, és szinte azonnal szerelem alakult ki közöttük, ám Emmi nem bírt megállni egy ember mellett. Magának akarja Daarius testvérét is, akit viszont a húgának ígértek, s míg vőlegénye Azkabanban raboskodik, addig ő nyugodtan szórakozhat az idősebb fivérrel is, miközben titokban szerelme szökését tervezgeti.