Levelek V. H. Sorel pennájából

Drága Echo!

Egy év is eltelt már azóta, hogy utoljára találkoztunk. Tudom, akkor épp feldúlt voltam, és talán olybá tünhetett számodra, mintha hirtelen felindulásból cselekedtem volna. De tudnod kell, hogy azt tettem, ami ésszerü volt. Helyes döntést hoztam, legmélyen belül pedig ezt te is tudod.
Félek attól, hogy nem vetted komolyan azt, amit akkor mondtam. Mindig is álomvilágban éltél, szeretted mindenkiröl a legjobbat feltételezni, és talán akkor se hinnél nekem, és azt sem, mi mindent el nem követtem, ha a saját szemeddel látnád, ahogyan kezeimre vér tapad, és kúszik be körmeim alá, örökké megpecsételve azt, akivé valaha is válhatok.
De meg kell értened, azért teszem, hogy neked ne kelljen többet miattam szenvedned.
Örülök annak, hogy feladtad a kutatásomat. Vagy ha még sem, nem jutottál a közelembe. Szeretném, ha ez így is maradna.
Jelenleg épp dolgozok valamin. Megpróbálom felvenni a kapcsolatot valakivel, aki talán tud adni néhány ötletet a gyógymódra. Ha meggyógyultam, véget érhet számüzetésem, és te is biztonságban leszel.
Szeretném, ha tudnád, hogy jól vagyok, és keményen dolgozok azért, hogy adományaid többszörösen megtérüljenek. Ne aggódj miattam! És figyelj jobban oda arra, kik az igazi barátaid, és kik az ellenségeid.
A baglyot összezavaró átokkal kezeltem, hogy ne találjon vissza hozzám.

Fivéred

Tisztelt Mr. Flamel!

Ön bizonyára nem ismer engem, bár tanulmányainkat egy idöben végeztük a Roxfort Boszorkány,-és Varázslóképző Szakiskolában. A házak azonban falakat emelnek, gátakat építenek, elszakítanak, még ha a kor nem is.
Azért írom soraim, mert feltétlenül szeretnék találkozni Önnel. Bizonyára bizalmasan kezeli atyja és anyja jegyzeteit és kutatási anyagait. Én mégis arra kérem Önt, hogy valamennyit osszon meg közülük velem, amennyiben talál a problémám kapcsán érdemes dokumentumot.
Egy ismeretlen betegséggel születtem, gyermekkorom óta eleinte szüleim kezeltek, roxforti tanulmányaim végén azonban a saját kezembe vettem életem és épségem felett az irányítást. Hosszú éveket áldoztam arra, hogy megoldást találjak a gyógyulásra, mindeddig azonban csupán kisebb eredményeket, ideiglenes megoldásokat sikerült találnom az alkímia művészetének útján. Mindezek azonban kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy gyógyírra leljek. S ha magamat nem is, de a jövő nemzedékeit még megmenthetem attól a betegségtől, amiben én magam szenvedek, és ami hamarosan a halálomat is okozhatja.
Kérem, amennyiben hajlandó megosztani velem szülei hagyatékának egy részét, feltétlenül írjon!

Vortigern Hyginus Sorel