Nem vagyok egyedül.
Nem vagyok egyedül, bár kétségtelen, magányos vagyok. Megfizettem az árát annak, hogy megkapjam legalább látszólagos biztonságom, s kényelmi komfort zónámon belül folytathassam üzérkedésem, melynek a végcélja a szabadság, függetlenség, s a Visszhang felszabadult kacajának hangja! De vajon megérte-e ezt az utat választanom, megérte-e a kitaposott ösvény helyett a járatlanra lépnem, megérte-e kockáztatnom mindent, beleértve saját emberségem és méltóságom egyaránt?
De túl késő ezen agonizálni. Választás elé állított az Élet maga, én pedig vállaltam, hogy elzárkózom a normális, emberi kapcsolatoktól, helyüket pedig valami sokkal morbidabb veszi át, ami messze eltér a normáktól, az elvárttól és a megszokottól. Nekem nem jut többé barátokból, nem jut többé szerelmekből, s aligha jut többé akár ellenségekből. Jut helyette megmagyarázhatatlan üresség, amit semmi sem pótolhat, szívszorító érzés, ha testvéremre gondolok, mumus a szekrényből, vagy düh és gyűlölet. Mik ezek, ha nem társaim a magányban?

Echo James Sorel

Milena Scamander

Ansel Jean-Pierre Balmain