Sarah Moorehead

"Kedves Sarah!

Nagyon szeretlek, tudom, hogy bolond voltam és hibáztam. De te sem akarhattad, hogy lássalak téged és anyát szenvedni, miattam. Már nem vagyok gyerek, se akkor se most nem tudsz meggyőzni, hogy változtassak az élethez való hozzáállásomon. Nem fogok és nem tudok megváltozni. Fogadd el kérlek, helyettem és anya helyett is. Tudom, hogy te sokkal megértőbb vagy nálam és nehezen kapod fel a vizet, nem csinálsz semmiből se nagy ügyet, mert tudod az élet múlandó. Egyik percben még élsz, a másikban meg rosszabb esettben szellem vagy. Nekem is hiányzik apa. Ezért nem merek rád nézni, mert ijesztően hasonlítasz rá, főleg a szemeid! De így is szeretlek, mert az én hőn áhított húgom vagy. Azt hiszed nem vártam a születésed? Igazából hazudtam neked. A gyerekkori rajzomon valójában te vagy, nem pedig anya fiatalon. Szóval vedd észre, hogy valójában törődni próbálok veled! Igazából nagyon remélem, hogy a levél után jobb belátásra kerülsz és még mindig várod a pillanatot amikor velem beszélhetsz. Úgy, mint húg a bátyával.

Sok szeretettel: Roland, a te tékozló bátyád."

// Szóval nem tudtam egyéb hirdető szöveget kitalálni ezért ilyen lett, lényegében ezt a levelet Roland tényleg megírhatta a húgának. Akár személyesen oda is adhatta. Ez az alkotótól fog függni ő miként látja a dolgot. Különben nem ragaszkodom a play by-hez ha ez akadályozná valaki elképzelését. A lényeg annyi, hogy BARNA hajú legyen aki eladható tizennégy évesnek is. Ha megérkeznél akkor vágj fejbe egy csodálatraméltó pm-vel. Nagyon hálás leszek érte. Tényleg! //