Sarah × Roland┃Are you okay?

Sarah && Roland

Egyedül ücsörögtem a klubhelyiségben az egyik kanapén, jó közel a kandallóhoz. Nem mintha fáztam volna, csak valamiért ez tűnt a legközelebbi kanapénak. Most nem kellett tanulni, nem voltak nálam a jegyzeteim se, amivel lefoglalhattam volna magam. Csak én voltam és a száraz gondolataim meg a kandalló tüze. Most olyan semmilyen hangulatom volt, egyrészt kedvetlen, mert nem úgy alakulnak a dolgok ahogy szeretném, másrészt meg boldog, hiszen megtörtént aminek meg kellett történnie. A barátnőm, már nem a barátnőm, vagyis én már nem tekintek rá úgy, mint régen. Hogy ő mit hisz, az jó kérdés. De higgyen bármit, Hilda már nem az életem része és ez mindkettőnknek jobb. Én nem érzem rongybabának magam, ő meg szabad és vidáman ellehet a barátnőivel. Mert neki még erre van szüksége, a szabadságra, a végtelen bulira és lerészegedésre, nem rám. Az meg, hogy előbb ő részegedik le nem én, az teljesen gáz, hiszen én emlékszem minden szavára, de ő nem. Szóval amit ilyenkor ígér az minden, csak nem valóságos.
Különben a kedvéért egy darabig nem is jártam vívni, mert szerinte az nem annyira menő, túlontúl muglikra vall. Mondtam volna neki akkor, hogy menjen melegebb éghajlatra, mert a vívás nem muglis? Nem tettem ilyesmit. Érdekelt a véleménye, most már nem. Most már teljesen más foglalkoztat. Visszatértem a régi szokásaimhoz, ami a vívást illeti. Lenyugtat és kevesebbszer vagyok bunkó másokkal, mivel a felesleges energiámat levezetem ott a teremben az éppen aktuális vívótársammal. Most azonban muszáj találnom valami elfoglaltságot. Felsóhajtok. Jobb lesz ha magamhoz veszek egy könyvet és olvasok, mert így semmi sem foglal le. Tehát fogtam magam, felsiettem a szobámba s, elkezdtem keresgélni a könyveim között. Jobb ötlet hiányában az asztronómia könyvet vettem a kezembe. Az egy darabig le tudja kötni a figyelmemet és érdekel is, másokkal ellentétben én inkább az asztrológiával próbálom összekötni. Még ha hülyeség az egész, mert csak nekem van ilyen kelekótya gondolkodásmódom. Na de mindegy, a csillagokat is éppen úgy szeretem, mint azt a képtelen zagyvaságot amit hozzájuk kötnek az asztrológiában. Nem számít, hiszen a kettő kapcsolódik egymáshoz valamilyen vékony síkon.
Visszamentem a kanapéhoz ahol eddig ücsörögtem, csak most volt nálam egy könyv is és igyekeztem inkább abba temetkezni, mint valami másba. Ezalatt meg értem a semmilyen életkedvet. Hiszen akárhogy nézem, még mindig jobb olvasni valamit, mint valami butaságon töprengeni totál egyedül. Na jó, talán nem lett volna butaság a családomra gondolni, egyszer az életben nem magamat és a céljaimat előrébb helyezni, hanem olyanokat akik fontosak kellene legyenek nekem. De sosem úgy cselekszem ahogy kellene. Ezután sem lesz ez máshogyan úgy tűnik.

Note: Béna a kezdőm .•• Zene: Monster •• Ruha: Roly Poly